Hogyan válasszunk megszakítót?

A megszakítók kiválasztásánál a felhasználási kategóriát az adott használati feltételeknek megfelelően kell kiválasztani, és olyan paramétereket kell kiválasztani, mint a névleges üzemi feszültség, névleges áram és a kioldó berendezés beállító árama. A védelmi jellemzőket a termékminták által biztosított védelmi jelleggörbe alapján kell kiválasztani, és ellenőrizni kell a zárlati jellemzőket és az érzékenységi együtthatót. A megszakítók osztályozása (1) Keret megszakító (ACB)

Keretes megszakító, más néven univerzális megszakító, minden alkatrésze szigetelt fémkeretbe van beépítve, amely általában nyitott, és különféle tartozékokkal felszerelhető. Kényelmes az érintkezők és alkatrészek cseréje, és gyakran használják a tápegység végén lévő főkapcsolóban. A túláramú kioldó elektromágneses, elektronikus és intelligens kioldó. A megszakító négyfokozatú védelemmel rendelkezik a hosszú késleltetéshez, a rövid késleltetéshez, az azonnali és a földzárlathoz, és az egyes védelem beállítási értéke egy bizonyos tartományon belül van beállítva a héj váz minőségének megfelelően.

     (2) öntött házas megszakító (MCCB)

Az öntött házas megszakítót készülékmegszakítónak is nevezik, és a földelő vezeték kivezetésének külső érintkezője, az ívoltó kamra, a kioldó és a működtető mechanizmus egy műanyag tokba van beszerelve. A segédérintkezők, a feszültségcsökkenési kioldó és a söntkioldó többnyire modulárisak, és a szerkezet nagyon kompakt. Általánosságban elmondható, hogy a karbantartást nem veszik figyelembe, ezért alkalmasak elágazásvédelmi kapcsolókhoz. Az öntött házas megszakítók általában termomágneses kioldóegységeket tartalmaznak, míg a nagyméretű öntött házas megszakítók szilárdtest kioldóérzékelőkkel vannak felszerelve.

Az öntött házas megszakítókhoz kétféle túláram-kioldóeszköz létezik: elektromágneses és elektronikus. Az elektromágneses öntött házas megszakítók általában nem szelektív megszakítók, amelyek csak két védelmi móddal rendelkeznek: hosszú késleltetésű és pillanatnyi. Az elektronikus öntött házas megszakító négy védelmi funkcióval rendelkezik: hosszú késleltetés, rövid késleltetés, azonnali és földzárlat. Az elektronikus öntött házas megszakítók néhány új terméke regionális szelektív reteszelő funkcióval is rendelkezik.  

Az öntött házas megszakítókat általában az elosztó betáplálók vezérlésére és védelmére, a kisfeszültségű elosztó transzformátorok kisfeszültségű oldali kimenő vezetékeinek főkapcsolójára, az áramelosztó terminálok vezérlésére, valamint különféle gyártógépek tápkapcsolóira használják.

A keretes megszakító alkalmas AC 50Hz, névleges feszültség 380V, 660V és névleges áram 200A-6300A elosztó hálózatra. Főleg az elektromos energia elosztására, valamint a vezetékek és tápegységek túlterhelés, alacsony feszültség, rövidzárlat, egyfázisú földelés és egyéb hibák elleni védelmére szolgál. A megszakító különféle intelligens védelmi funkciókkal rendelkezik, és szelektív védelmet érhet el. Normál körülmények között ritka vonalváltásra is használható. Az 1250A alatti megszakítók használhatók a motor túlterhelés és rövidzárlat elleni védelmére 50 Hz és 380 V AC feszültségű hálózatban.

A keret típusú megszakítókat gyakran használják a fő kimeneti kapcsolóban, a buszérintkező kapcsolóban, a nagy kapacitású adagolókapcsolóban és a nagyméretű motorvezérlő kapcsolóban a transzformátor 400 V-os oldalán.

(3) Miniatűr áramkör-megszakító (MCB)

A miniatűr megszakító az egyik legszélesebb körben használt sorkapocs-védőberendezés az épület elektromos terminálelosztó berendezéseiben. 125 A alatti egyfázisú és háromfázisú rövidzárlat-, túlterhelés- és túlfeszültség-védelmére használják, beleértve az unipoláris 1P-t, a bipoláris 2P-t, a hárompólusú 3P-t és a négypólusú 4P-t.

A miniatűr megszakító működési mechanizmusból, érintkezőkből, védőeszközökből (különböző kioldóeszközök) és ívoltó rendszerből áll. Főérintkezője kézi működtetésű vagy elektromosan zárható. A főérintkező zárása után a szabad kioldó mechanizmus reteszeli a főérintkezőt a zárási helyzetben. A túláram-kioldó tekercse és a hőkioldó hőeleme sorba van kötve a főáramkörrel, a feszültségcsökkenési kioldó tekercse pedig párhuzamosan a tápegységgel.

A polgári épületek elektromos tervezésében a miniatűr megszakítókat főként túlterhelésre, rövidzárlatra, túláramra, feszültségveszteségre, feszültségcsökkenésre, földelésre, szivárgásra, kettős tápegység automatikus kapcsolására, valamint a motorok védelmére és működtetésére használják, ha azokat nem gyakran indítják.

A megszakító alapvető jellemző paraméterei

(1) Ue névleges üzemi feszültség

A névleges üzemi feszültség a megszakító névleges feszültségére vonatkozik, amely a megadott normál használati és teljesítményi feltételek mellett folyamatosan működhet.

Kínában a maximális üzemi feszültség 1,15-szöröse a rendszer névleges feszültségének 220 kV-os és az alatti feszültségszinten. A 330 kV-os és afeletti feszültségszint 1,1-szerese a legnagyobb üzemi feszültség névleges feszültségének. A megszakító a rendszer legmagasabb üzemi feszültsége alatt tudja tartani a szigetelést, és a megadott feltételeknek megfelelően zárható és nyitható.

(2) In névleges áram

A névleges áram az az áramerősség, amelyen a kioldás hosszú ideig áthaladhat a környezeti feltételek mellett

a hőmérséklet 40 ℃ alatt van. Az állítható kioldós megszakítónál ez az a maximális áram, amelyen a kioldó hosszú ideig áthaladhat.

Ha a környezeti hőmérséklet meghaladja a 40 ℃-ot, de nem haladja meg a 60 ℃-ot, akkor a készülék hosszú ideig működhet csökkentett terhelés mellett.

(3) A túlterhelés kioldó aktuális Ir beállítási értéke

Az áramerősség meghaladja a kioldás Ir árambeállítási értékét, és a megszakító időben kiold. Ez azt a maximális áramerősséget is jelenti, amelyet a megszakító kioldás nélkül képes ellenállni. Ennek az értéknek nagyobbnak kell lennie, mint a maximális Ib terhelési áram, de kisebbnek kell lennie a vonal által megengedett Iz maximális áramnál.

A termikus kioldó relé Ir-értéke általában 0,7 ~ 1,0 hüvelyk tartományban állítható, de elektronikus berendezés használata esetén a beállítási tartománya nagyobb, általában 0,4 ~ 1,0 hüvelyk. Nem állítható túláram-kioldó relével felszerelt megszakítók esetén Ir=In.

(4) Zárlati kioldási áram beállítási értéke Im

A rövidzárlati kioldó relé (azonnali vagy rövid késleltetés) arra szolgál, hogy a megszakítót gyorsan kioldja, ha nagy hibaáram jelenik meg, és a kioldási küszöbértéke Im.

(5) névleges rövid idejű ellenállási áram Icw

Arra az aktuális értékre utal, amely a megállapodott időn belül áthaladhat. Az áramérték a megbeszélt időn belül átmegy a vezetéken, és a vezető nem sérül túlmelegedés miatt.

(6) megszakítóképesség

A megszakító megszakítóképessége a megszakító azon képességére utal, hogy biztonságosan megszakítja a hibaáramot, ami nem feltétlenül kapcsolódik a névleges áramához. Korábban vannak 36KA, 50KA és egyéb előírások. Általában Icu határzárlati megszakító kapacitásra és Ics futó rövidzárlati megszakító kapacitásra oszlik.

A megszakító kiválasztásának általános elvei

Először is, a megszakító típusát és pólusszámát a célnak megfelelően kell kiválasztani; Válassza ki a megszakító névleges áramát a maximális üzemi áramnak megfelelően; Igény szerint válassza ki a kiadás típusát és a tartozékok típusait és specifikációit. A konkrét követelmények a következők.

1) A megszakító névleges üzemi feszültsége nagyobb vagy egyenlő, mint a vezeték névleges feszültsége.

2) A megszakító névleges rövidzárlati be- és kikapcsolási kapacitása nagyobb vagy egyenlő, mint a vonalszámítási terhelési áram.

3) A megszakító névleges rövidzárlati be- és kikapcsolási kapacitása nagyobb vagy egyenlő, mint a vezetékben előforduló maximális zárlati áram (általában az effektív érték alapján számítva).  

4) Az egyszeres fázis-föld rövidzárlati áram a vezeték végén ≥1,25-szöröse a megszakító pillanatnyi (vagy rövid késleltetésű) kioldási beállító áramának.

5) A megszakító feszültségkioldó névleges feszültsége megegyezik a vezeték névleges feszültségével.

6) A megszakító söntkioldójának névleges feszültsége megegyezik a vezérlő tápfeszültségével.

7) Az elektromos hajtómű névleges üzemi feszültsége megegyezik a vezérlő tápfeszültségével.  

8) Ha a megszakítót a világítási áramkörben használják, az elektromágneses kioldó pillanatnyi beállítási árama általában a terhelési áram hatszorosa.  

9) Ha egyetlen motor rövidzárlatvédelmére megszakítót használnak, a pillanatnyi kioldás beállítási árama a motor indítóáramának 1,35-szerese (DW sorozatú megszakító) vagy 1,7-szerese (DZ sorozatú megszakító).  

10) Ha a megszakítót több motor rövidzárlat elleni védelmére használják, a pillanatnyi kioldó beállítási árama a legnagyobb motor indítóáramának 1,3-szorosa plusz a többi motor üzemi áramának.

11) Ha a megszakítót főkapcsolóként használják az elosztótranszformátor kisfeszültségű oldalán, megszakítóképességének nagyobbnak kell lennie, mint a transzformátor kisfeszültségű oldalának zárlati áramértéke, a kioldó névleges árama nem lehet kisebb, mint a transzformátor névleges árama, és a rövidzárlat elleni védelem beállítási árama általában a transzformátor névleges áramának 6-10-szerese; A túlterhelés elleni védelem beállítási árama megegyezik a transzformátor névleges áramával.

12) A megszakító típusának és fokozatának előzetes kiválasztása után a felső és az alsó kapcsolók védelmi jellemzőivel együtt kell működni, hogy elkerüljük az ugrásszerű kioldást és bővítsük a baleseti kört.

A megszakító szelektivitása

Az áramelosztó rendszerben használt megszakítók védelmi teljesítményük szerint szelektív és nem szelektív típusokra oszthatók. Kétféle szelektív kisfeszültségű megszakító létezik: kétfokozatú és háromfokozatú védelem. Közülük a pillanatnyi karakterisztikák és a rövid késleltetési karakterisztika alkalmasak rövidzárlati működésre, míg a hosszú késleltetésű karakterisztika túlterhelés elleni védelemre. A nem szelektív megszakítók általában azonnali működésűek, és csak rövidzárlat elleni védelemre használják. Ezek egy része hosszú késleltetésű műveletek, amelyeket csak terhelésvédelemre használnak. Az áramelosztó rendszerben, ha a felső szintű megszakító szelektív megszakítót, az alsó szintű megszakító pedig nem szelektív megszakítót vagy szelektív megszakítót alkalmaz, akkor elsősorban a késleltetési hatás vagy a rövid késleltetésű kioldás késleltetési idejének különbségét kell használni a szelektivitás eléréséhez. Kérjük, vegye figyelembe a következő problémákat, amikor a megszakító késleltetési műveletét a következő magasabb szinten haladja át.

1) Függetlenül attól, hogy a következő fokozat szelektív megszakító vagy nem szelektív megszakító, az előző fokozatú megszakító pillanatnyi túláram-kioldójának beállítási árama általában nem lehet kisebb, mint a maximális háromfázisú rövidzárlati áram 1,1-szerese a következő fokozatú megszakító kimenetén.

2) Ha a következő fokozat egy nem szelektív megszakító, akkor a rövidzárlati áram elkerülése érdekében a következő fokozat megszakítója által védett áramkörben ennek a fokozatnak a pillanatnyi működési érzékenysége nem elegendő, így az előző fokozat rövid késleltetésű túláram-kioldója fog először hatni, és elveszti szelektivitását. Általában a felső szintű megszakító rövid késleltetésű túláram-kioldójának beállító árama nem kevesebb, mint az alsó szint pillanatnyi túláram-kioldójának 1,2-szerese.

3) Ha a következő fokozat egyben szelektív megszakító is, a szelektivitás biztosítása érdekében a megszakító rövid késleltetési ideje a következő fokozatban legalább 0,1 másodperccel hosszabb, mint a következő fokozatban lévő megszakítóé. Általánosságban elmondható, hogy a felső és az alsó kisfeszültségű megszakító közötti szelektív hatás biztosítása érdekében a felső szintű megszakítónak túláramot kell választania.

rövid késleltetésű kioldó, és működési árama több mint egy szinttel nagyobb legyen, mint az alsó szintű túláram-kioldóé, és legalább a felső szintű megszakító Iop.1 működési árama ne legyen kisebb, mint az alsó szintű megszakító 1,2-szerese, azaz iop1 ≥ 1,2 iop.2.

A megszakító kaszkád védelme

Az áramelosztó rendszer tervezésénél a megszakítók felső és alsó fokozata közötti szelektív együttműködésnek "szelektivitással, gyorsasággal és érzékenységgel" kell rendelkeznie.

A szelektivitás a felső és az alsó megszakító együttműködésével, a gyorsaság és az érzékenység pedig a védőberendezések, illetve a vonali üzemmód jellemzőivel függ össze.

Ha a felső és az alsó megszakítók megfelelően illeszkednek, a hibaáramkör szelektíven eltávolítható, hogy az elosztórendszer többi hibamentes áramköre továbbra is megfelelően működjön. Ellenkező esetben ez befolyásolja az elosztórendszer megbízhatóságát.

A kaszkádvédelem a megszakítók áramkorlátozó jellemzőinek konkrét alkalmazása. Fő elve a kiváló megszakítók áramkorlátozó funkciója a kisebb megszakítóképességű megszakítók kiválasztására a költségek csökkentése és a kiadások megtakarítása érdekében.

A QF1 kiváló áramkorlátozó megszakító meg tudja szakítani a maximálisan várható rövidzárlati áramot a telepítési helyén. Mivel a felső és az alárendelt megszakítók sorba vannak beépítve az áramelosztó rendszerben, amikor a QF2 alsó szintű megszakító kimeneténél rövidzárlat lép fel, a rövidzárlati áram tényleges értéke a QF1 felsőbb szintű megszakító áramkorlátozó hatása miatt jóval kisebb, mint az ott várható rövidzárlati áram. Vagyis a QF2 alsó szintű megszakító megszakító képessége nagymértékben megnő a kiváló QF1 megszakító segítségével, amely meghaladja a névleges megszakítóképességét. Ennek a fajta kaszkádvédelemnek is vannak bizonyos feltételei, például, hogy a szomszédos áramköröknek nem lehet fontos terhelése (mivel a QF1 leoldása után a QF3 áramkör is elveszik), ugyanakkor a QF1 és QF2 pillanatnyi beállítási értékét megfelelően össze kell hangolni. A kaszkádadatokat csak kísérletekkel lehet meghatározni, a felső és alsó megszakítók megfelelő kiválasztását pedig csak a megszakító gyártója tudja meghatározni.

A megszakító érzékenysége

Annak érdekében, hogy a megszakító azonnali vagy rövid késleltetésű túláram-kioldója megbízhatóan működjön, ha a legkisebb rövidzárlati hiba is fellép a védelmi tartományán belül, a rendszer minimális üzemmódja mellett. A megszakítóvédelem érzékenységének meg kell felelnie a kisfeszültségű elosztás tervezési szabályzatának (CB50054-95) azon követelményének, hogy az érzékenysége nem lehet kisebb 1,3-nál, azaz Sp=lk.min/Iop≥1,3. Ahol lop a pillanatnyi vagy rövid késleltetésű túláram-kioldás működési árama, az Ik.Min az egyfázisú rövidzárlati áram vagy kétfázisú rövidzárlati áram a megszakító által védett vezeték végén a rendszer minimális üzemmódjában, Sp pedig a megszakító érzékenysége.

A megszakító kiválasztásakor ügyelni kell az érzékenységének ellenőrzésére is. Rövid késleltetésű és azonnali túláram-kioldással is rendelkező szelektív megszakító esetén csak a rövid késleltetésű túláram-kioldás hatásérzékenységét kell igazolni, a pillanatnyi túláram-kioldás működési érzékenységét pedig nem.

A megszakító kioldásának kiválasztása és beállítása

(1) A pillanatnyi túláram-kioldás működési áramának beállítása

A megszakítóval védett objektumok között vannak olyan elektromos berendezések, amelyek az indítási folyamat során rövid időn belül a névleges áram többszörösét nagy csúcsáram-értéket állítanak elő, így a megszakító rövid időn belül nagy csúcsáramot visel el. A pillanatnyi túláram-kioldás lop(o) működési áramának el kell kerülnie a vezeték Ipk áramcsúcsát,

azaz IOP (o) ≥ krel ipk. Ahol Krel a megbízhatósági együttható. A megszakító kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy elkerüljük a megszakító pillanatnyi túláram-kioldásának csúcsáramát, hogy elkerüljük a megszakító hibás működését.

(2) A működési áram és a rövid késleltetésű túláram-kioldás működési idejének beállítása.

A rövid késleltetésű túláram-kioldó akcióáram lop(oka)nak el kell kerülnie a vonal csúcsáramának Ipk értékét is, azaz IOP(s) ≥ krel ipk. Ahol Krel a megbízhatósági együttható. A rövid késleltetésű túláram-kioldás működési idejét általában három típusra osztják: 0,2 s, 0,4 s és 0,6 s. Az első és hátsó védőberendezések védelmi szelektivitása alapján kerül meghatározásra, és az előbbi védelem működési ideje időkülönbséggel hosszabb legyen, mint az utóbbié.

(3) A működési áram és a hosszú késleltetésű túláram-kioldás működési idejének beállítása.

A hosszú késleltetésű túláram-kioldó elsősorban a túlterhelés védelmére szolgál, így az Iop(l) hatásáramának csak a vezeték maximális terhelőáramát kell elkerülnie, vagyis az I30 számított áramot, azaz az IOP (L) ≥ Krel I30-at. Ahol Krel a megbízhatósági együttható. A hosszú késleltetésű túláram-kioldás hatásidejének el kell kerülnie a rövid idejű túlterhelés időtartamát, hogy ne okozzon hibás működést a kisfeszültségű megszakítóban.

(4) A túláram-kioldó működési árama és a védett vezeték közötti illeszkedési követelmények.

A szigetelt kábel túlmelegedésének, károsodásának vagy akár túlterhelés vagy rövidzárlat által okozott tűz elkerülése érdekében, és a megszakító ne kapcsoljon ki, a megszakító túláram-kioldójának működési áramának lop meg kell felelnie a képlet követelményeinek, és lop≤Kol·Ial. ahol Ial a szigetelt kábel megengedett áramterhelhetősége; Kol a szigetelt kábel megengedett rövid idejű túlterhelési együtthatója, és általában 4,5 a pillanatnyi és rövid késleltetésű túláram-kioldáshoz; Hosszú késleltetésű túláram-kioldáshoz vegyen 1,1-et a rövidzárlat elleni védelemhez és 1-et csak a terhelésvédelemhez. Ha a fenti illesztési követelmények nem teljesülnek, akkor a kioldó üzemi áramát újra meg kell választani, vagy a vezeték vagy kábel keresztmetszeti területét megfelelően meg kell növelni.